A sikeres, bennmaradással végződött újonc idényünk után a vezetőségünk rutinos játékosokkal erősítette meg a keretet. Köztük volt a sokszoros válogatott, egykori gólkirály Öreglaki Norbert is. Az utóbbi időben vele együtt a csapat is remek formának örvend: együttesünk zsinórban négy meccset nyert meg, 32 éves játékosunk pedig a szezonbeli 12 góljából hetet az elmúlt hat mérkőzésen szerzett. Vele beszélgettünk az eddigi nyíregyházi tapasztalatairól.
Sikeres, rutinos játékos vagy, aki az elmúlt tíz évben rendre topcsapatokban futsalozott, ezek után sokaknak meglepő lehetett, hogy nyáron egy feltörekvő gárdához igazoltál. Miért döntöttél a Nyíregyháza mellett?
– Lovas Norbert azzal keresett meg nyáron, hogy ütőképes, jó csapat formálódik. Nem volt persze egyszerű a döntés, de találkoztam személyesen Hepp Tamás elnökkel is, aki olyan pozitív jövőképet vázolt fel, amivel kapcsolatban úgy éreztem, jó döntést hozok, ha belevágok. Rutinos játékosként vezérszerepet szántak nekem, már a kezdetektől éreztem a bizalmat, ami nekem nagyon fontos, elég nagy löketet adott, hogy igent mondjak. Magammal szemben az volt az elvárásom, hogy minél többet játsszak, élvezzem a játékot és a lehető legjobb tudásommal, valamint gólokkal, gólpasszokkal, szerelésekkel segítsem a csapatot.
Az elmúlt hetekben ez egyre inkább megmutatkozik, kívülről úgy tűnik, hogy felszabadultabban játszol, mint a szezon elején. Minek köszönhető ez?
– Mivel új csapat formálódott, nekem is alkalmazkodnom kellett. A sok edzésnek köszönhetően egyre jobban összeszokott a csapat, ami nekem is könnyebbséget okozott. Volt ugyan hullámvölgyünk, két-három mérkőzésünk rosszabbul sikerült korábban, de sok beszélgetéssel, videózással kilábaltunk ebből. Elkaptuk a fonalat, az utóbbi hetekben nekem és a csapatnak is nagyon jól megy a játék, ami remélem, sokáig kitart. Ismételni tudom magam, fontos, hogy a vezetőség és a szakmai stáb részéről is érzem a bizalmat, így az önbizalmam is a helyén van.
Ha már jó forma: a Stúdió ebben az idényben már képes megszorongatni, olykor megverni éremesélyes csapatokat, elég csak a legutóbbi, Veszprém elleni meccsre gondolni, vagy a Haladás elleni sikerre visszaemlékezni. Milyen volt ez a két mérkőzés belülről?
– A Haladás ellen igazi csapatként funkcionáltunk, minden téren jó napot fogtunk ki, jó kapusteljesítmény mellett a szerencse is velünk volt, a helyzeteinket jó százalékban használtuk ki, így nagy nagy diadalt arattunk. Azóta eltelt másfél hónap a Veszprém elleni meccsig, sokat edzettünk, még jobban összeszoktunk. Fordulatos mérkőzés volt, amin megmutattuk, hogy a csapatnak van tartása, hiszen hátrányból is képesek voltunk fordítani.
Melyik meccsünkre emlékszel vissza a legszívesebben?
– A regnáló bajnokot mindig jó legyőzni, így a Haladás elleni hazai sikert mindenképpen ide venném. Az Újpest ellenit is mondhatom, mert szenzációsan játszott a csapat mind támadásban, mind védekezésben. A mostani, Veszprém elleni meccs is idetartozik, hiszen igazi rangadót nyertünk. Személy szerint jó volt játszani a keleti „el Clássicón” is, azok után, hogy játszottam korábban nyugatit és fővárosit is!
Az alapszakasz háromnegyedénél az élmezőnyben állunk. Hogy látod, mi lehet a csapatunk célja a továbbiakban?
– Az elsődleges célunk egyértelműen az, hogy felsőházba kerüljünk, ami teljesen reális elvárás. Most már viszont nem akarunk ezzel megelégedni, azon vagyunk, hogy minél jobb pozícióban kerüljünk az első hatba. Ehhez lépésről lépésre kell haladnunk, ugyanúgy kell felkészülni minden meccsre. Ha sikerülne megnyerni az idei két meccsünket, akkor jó helyzetből várhatnánk az alapszakasz utolsó négy fordulóját.