A sikeres újoncidényünk után nagyobb célokat tűztünk ki magunk elé, vezetőségünk ennek megfelelően igyekezett megerősíteni a keret. A tavaly tapasztalatot szerzett nyíregyházi mag mellé olyan rutinos játékosok érkeztek, mint a 127-szeres válogatott, ötszörös magyar bajnok Dávid Richárd, aki fokozatosan alapemberévé vált az együttesünknek. Vele beszélgettünk klubváltásról, családról és a szezon eddigi alakulásáról.

– Hogyan kerültél képbe Nyíregyházán és milyen érzésekkel érkeztél?
– Kecskeméten lejárt a szerződésem, a klub pedig új irányba próbált elmenni, én már nem szerepeltem a tervekben. Kapcsolatba kerültem a nyíregyháziakkal. Nagyon szimpatikus volt, amit Hepp Tamás, valamint Lovas Norbert felvázolt a közeljövővel és a távolabbi jövővel kapcsolatban. Úgy gondolták, hogy a tapasztalatommal és hozzáállásommal tudom segíteni a csapatot.

– Az életed nem csupán a költözés és az új csapat miatt változott meg a nyáron, hiszen augusztus elején megszületett a kislányod. Nehéz volt az első néhány hónap?
– A klubváltás eleje kicsit szorongós volt, mert jól tudtam, hogy a kicsi érkezése teljesen új élethelyzet elé állít engem és a páromat is. Természetesen próbáltunk minél jobban felkészülni, de ég és föld, amit elképzel az ember, és amit akkor tapasztal, amikor már megérkezik a pici. A klub rengeteget segített, hogy átvészeljük a nehezebb időszakot, elengedtek felkészülési mérkőzésről is, így ott lehettem a lányom világrajövetelénél, majd az azt követő egy hónapban is nagyon sok segítséget kaptam a csapattól és a vezetőségtől, hogy minél gyorsabban felvegyem a fonalat. Szeptember végére megtaláltam az egyensúlyt a család és a sport között. Szépen cseperedik a pici és nagyon sok plusz energiát ad nekem. A vele töltött időben sokat tanulok magamról, amit a sportban is tudok kamatoztatni.

– Ahogy egyenesbe jött a teljesítményed, új javult a csapatunk eredményessége is, a nehezebb kezdés után az elmúlt három mérkőzést magabiztosan megnyertük. Hogyan értékeled az eddigi meccseket?
– Szerintem nem indult nehezen, inkább úgy fogalmaznék, hogy döcögős volt a rajt. Az első mérkőzés nagyon jól sikerült, az azt követő meccsekre visszatekintve már tudjuk, hogy mit hibáztunk és mit kellett volna másképp csinálnunk. A szezon elejének betudható, hogy kevésbé értettük meg egymást. Több új játékos is érkezett, elvesztünk az információáradatban, máshogyan értelmeztük egymás szavait. A Nyírbátor, az Aramis és a Veszprém elleni mérkőzésen megbosszulták magukat az apró hibák. Az edzéseken, a videózások során és a válogatott szünetekben kiköszörültük ezeket a hibákat. Javuló tendenciát mutat a szereplésünk, jó irányba haladunk. Bízom benne, hogy a mostani hozzáállásunk és eredményességünk sokáig megmarad.

– A Haladás elleni győzelem volt az eddigi legnagyobb sikerünk. Számodra talán még különlegesebb volt a mérkőzés amiatt, mert a korábbi csapatod ellen játszottál.
– Sok minden megváltozott a pici születése óta és már az elmúlt évet összefoglalva is mondhatom, hogy rengeteget tapasztaltam, formáltam a jellememet, ami segít abban, hogy képes legyek elengedni dolgokat és pozitívan álljak hozzá mindenhez. Nem tagadom, hogy voltak bennem érzelmek, és azt sem mondhatom, hogy nem volt különleges a mérkőzés, de helyén kell kezelni. Voltak olyan időszakok, amikor a vendégek domináltak, látszott, hogy ők a BL-re készülnek, ennek megfelelően kemény fizikai munkát végeztek az elmúlt időszakban, ami miatt talán tompábbak voltak. A mi klubunk számára viszont ez nagy siker volt, örülök, hogy részese lehettem és segíthettem a társaknak. Reméljük, legalább háromszor találkozunk még velük, azokon is szeretnénk megmutatni, hogy mit tudunk és hogyan fejlődünk mérkőzésről mérkőzésre. Ismételni tudom magam: jó irányba haladunk!

Fotó: Gazdag Mihály / Kelet-Magyarország