Magyar futsalpályákon egyedülálló hangulatban egyenlítettük ki a döntő párharcot. Magabiztosan utazhattunk tehát Budapestre, a finálé második összecsapására, amelyen teljesen más meccsre készülhettünk.

Egyrészt amiatt, mert az Újpestet nyilvánvalóan nagyon motiválta, hogy javítson és újra előnybe kerüljön, másrészt pedig a körítés is merőben eltért a nyíregyházitól, azok után, hogy a lila-fehérek visszaköltöztek megszokott otthonukba, a nagyjából 300 fő befogadására alkalmas UTE Röplabdacsarnokba.

Noha csak 32 jegyet kaptunk, a mieink így is jól hallhatóan, lelkesen buzdították a csapatunkat!

Jól is kezdtük. Alig telt el fél perc, helyzetbe kerültünk egy labdaszerzés után, amit a bevetődő védő blokkolt. A hazaiak szokás szerint Suscsák Mátét tömték labdával, de Dávid Richárd újfent jól őrizte őt.

Időben hatástalanítottuk az újpesti akciókat, a kapusok közül Gémesi Gergőnek, a párharc eddigi legjobb fővárosi játékosának volt több dolga, összességében egy leheletnyivel jobbak voltunk az első tíz percben.

A játékrész második felében is voltak ígéretes lehetőségeink. Maneca jó helyzetből lőtt mellé, Rafinha pedig az egyensúlyát elveszítve igyekezett bevenni a kaput.

Tudjuk, nekünk sem kell annyira izgulnunk, ha lövés megy a kapunk felé, Alasztics Marcell is nagy bravúrokra képes, amikor arra van szükség. Minden esetben azonban ő sem segíthet. Ilyen volt a 15. percben, amikor többszörösen is lemaradtunk a hazai támadókról (1–0).

A bajnokság gólkirálya, Maneca sem akart lemaradni nagy riválisától, Suscsák Mátétól. A 19. percben időt kértünk egy oldalberúgást megelőzően, Dávid a szezonban már sokadszor pontosan végezte el a pontrúgást, a brazil megelőzte védőjét és közelről kiegyenlített (1–1).

Fordulás után az Újpest kezdett veszélyesebben, de a 24. percben Vatamaniuc-Bartha Dávid és Maneca megállíthatatlanul passzolta ki az újpesti védőket, majd előbbi a léc alá bombázott (1–2).

Növelhettük is volna az előnyünket, de Bálint Andor bombája kifelé pattant a lécről. 

Nem sokkal később Alasztics védett, illetve mi is megúsztunk egy kapufát. A második félidőben Pulguinha védekezett rendíthetetlenül és elől is megvolt a lehetőségünk az újabb gólra. Bánhattuk, hogy azt sem sikerült belőnünk, mert az Újpest egy extra megmozdulással egyenlített, ami az eredményt tekintve csak egyenlítő gól volt, lélektanilag azonban megfordította a meccset.

Alig több mint egy perccel a vége előtt megint egy helyzet nélküli gólt kaptunk, amire öt a négy elleni játékkal próbáltunk válaszolni, ám elhibáztuk a támadást és az üres kapunkban landolt a labda (4–2).

Az első meccshez hasonlóan közel álltunk ahhoz, hogy bravúrt érjünk el idegenben, de hajszálnyival alulmaradtunk. Adott a feladat: hétfőn ismét az izzó Continental Arénában kell egyenlítenünk!

NB I, DÖNTŐ, 3. MÉRKŐZÉS
Újpest FC – A’Studió Futsal Nyíregyháza 4–2 (1–1) 
UTE Röplabdacsarnok, v.: Czene-Joó, Wittner (Góbi).
Újpest: Gémesi – Lucas, Suscsák, Thiago, Czerman. Csere: Hadzsi, Kártik, Kovács Ba., Mukai, Östör, Medveczki, Tarnóczi, Vas, Kovács Be. Vezetőedző: Németh Péter.
Nyíregyháza: Alasztics – Maneca, Hadnagy, Rafinha, Dávid. Csere: Sarkadi, Gagyi, Maneca, Tóth, Vatamaniuc-Bartha, Bálint, Sós. Vezetőedző: Lovas Norbert.
Gól: Suscsák (15., 39.), Thiago (35.), Czerman (40.), illetve Maneca (19., 24.).